Vajon honnan tudja a ló, hogy ő ló? Milyen szerepet játszik a csikó az anyai gondoskodás kiváltásában és a kötődés kialakulásában? Máshogy viselkednek a fiatal lovak, mint a felnőttek? Miért játszanak? Van-e különbség a mének- és kancák fejlődésében, játékában? Mi a szerepe a közösségnek? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ az alábbi írásban.

Az újszülött csikó

Az újszülött csikó aktív szerepet játszik az anyai viselkedés kiváltódásában és a kötődés kialakulásában. Még mielőtt lábra állna, törekszik a kanca feje felé és igyekszik összeszagolni vele. Hangot is adhat és válaszol a kanca hangjelzéseire. Röviddel a világra jötte után megpróbálkozik a felállással, melyben általában 20-40 perc alatt jár sikerrel. Már az első kísérleteinél a hátsó részek és a végbéltájék bökdösésével a kanca a szopásra ösztönzi, s – veleszületett szopási ösztönétől hajtva – megkezdi az emlők felkutatását anyja teste mentén, több-kevesebb sikerrel. Az első étkezést rendszerint rövid, maximum néhány perces mozgás követi – körözés formájában az anyja körül. Először lépésben, később már ügetésben, néha vágtában is – kirobbanó energiákkal.

Az emlő-kereső magatartás a követési ösztönnel áll szoros kapcsolatban. Az első időszakban e reflexe minden adódó „sarok” vizsgálatára felbuzdítja – egy kis tej reményében – legyen az az anyja könyök tájéka, egy másik kanca, egy fa tágasabb odva vagy sarok a kerítésen.

Az újszülött csikó veleszületett ösztöne, hogy kövessen bármit, ami mozog – különösen, ha az nagy. Az első huszonnégy órában bármilyen mozgó alak, állat vagy ember után ered; néhány nap elteltével már válogatósabb: azt követi, aki kielégíti igényeit – általában az anyját. Ez által bevésődik faji identitása, később pedig ezzel a mintával szocializálódik és párosodik. Az imprinting lehet az egyik oka bizonyos mének szín-preferenciájának is. Ez azt jelenti, hogy csakis olyan színű kancákkal hajlandóak párosodni, mint az anyjuk.

Az egyedül, izoláltan felnevelt vagy elárvult csikóknál gyakran előfordul, hogy a bevésődés az emberre történik – vagyis szó szerint embernek képzelik magukat. Ennek súlyos következményei – a gazdira nézve – garantáltak későbbi életében, amikor kifejlett, ivarérett, tolakodó és pajkos felnőtté cseperedik.

Az újszülött csikó – túlélési programjának köszönhetően – döbbenetesen gyorsan fejlődik. Világra jöttét követően egy órán belül áll, sétál, táplálkozik, reagál anyja hívására, s az azt követő órában már vágtázik, követi anyját és nyerít, ha elveszti. A következő napra mozgása koordinált, lép, üget, vágtat, legyeket hesseget a farkával, könnyedén lefekszik és feláll, füvet csipeget – valamint más lovak elhullajtott trágyakupacait (mely egy növényevő számára létfontosságú baktériumokkal szereli fel emésztőrendszerét) és elkezd játszani.

A teljes cikk a Lovas Nemzet júliusi számában található.

Tóth Betti

Fatal error: Call to undefined function upm_save() in /var/www/clients/client10/web18/web/wp-content/themes/adsimple/single.php on line 14