Lovas Nemzet » Ha lótenyésztési kultúránk az európai élvonalba kerül… Beszélgetés az MLOSZ új elnökével

Ha lótenyésztési kultúránk az európai élvonalba kerül… Beszélgetés az MLOSZ új elnökével

2011.09.28 · Kategória: Tenyésztés

Dr. Mihók Sándor

Dr. Mihók Sándor

A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége (MLOSZ) július 26-i közgyűlésén az alapszabály módosításán kívül új tisztségviselőket is választott. Az új elnök egy végletekig elkötelezett lovasember, akinek szakmai hozzáértése megkérdőjelezhetetlen. Kompetenciáinak birtokában a helyzetelemzésen túl változtatásokat is tervez a szükséges pontokon, sőt, akár harcolni is fog a szövetség tagjainak érdekeiért.

A lóágazat gondjairól, a Szövetség feladatairól, a lehetséges megoldásokról prof. Dr. Mihók Sándorral, a Debreceni Egyetem Állattenyésztés-tudományi és Biodiverzitás-védelmi Intézet vezetőjével, egyetemi tanárral beszélgettünk, aki kinevezése után azonal munkához látott.

Önt az MLOSZ társadalmi elnökének választották július végén. Milyen tervek mentén képzeli el társadalmi tisztségének ellátását?

Az új vezetőkkel szemben mindig megnövekedett elvárás van. Ez részben érthető, részben nem. Az elnökké történő választásomat megelőző időben is volt elnöke a szövetségnek, tudta mit kell tennie és nem romhalmazt hagyott maga után.

Egyébként pedig nem lehet más célom, mint a közvetlen munkatársakkal és a tenyésztőszervezetekkel együtt egy jól működő, a törzskönyvezési folyamatot értő, az állattenyésztés közgazdasági környezetében eligazodó tenyésztőknek hatékony, a fajtafenntartásban sokféle szakmai szolgáltatást végző társadalmi szervezet kialakítása. Elemezni fogjuk jelenlegi helyzetünket és a Szövetség által rövidtávon kedvezően befolyásolhatókon haladéktalanul megkezdjük a változtatást. Ha léteznek átfedések a törzskönyvezési folyamat adatgyűjtésében, azt megszüntetjük. Ehhez elindítunk egy infrastrukturális fejlesztést. A Szövetségtől direkt módon nem függő, de munkáját befolyásoló tényezők magunk javára fordítása érdekében többoldalú tárgyalásokat kezdeményeznünk.

Tisztáznunk kell a törzskönyvezett állomány és a köztenyésztés lóállományának egymáshoz, az MLOSZ-hez, a tenyésztőszervezetekhez fűződő viszonyát úgy, hogy magasabb genetikai és erkölcsi értékűnek a törzskönyvezett állományt kell (tényszerűen) elismerni. Nem hinném, hogy ez az állomány lenne felelős a szakmai és pénzügyi gondjainkért, ezért indokolatlanul nem szabad lemondani a köztenyésztés lóállományáról, de érvényesülési lehetőségét tisztázni, az én olvasatomban behatárolni kell. Már kezdeményeztük a meglévő szerződéseink áttekintését, a szerződésekben foglaltak azonos értelmezését a másik szerződő féllel, s ha indokolt, a megváltozott viszonyokhoz igazítását. E tekintetben abszolút partnerséget tapasztaltunk. Ez érintheti az apaállat-gazdálkodást, az adatbázis rendszert (rendszereket), a közös, de egyértelműen körülhatárolt és felelősséget tisztázó fejlesztéseket. Nem lehet nem létezőnek tekinteni az ismeretlen származású lóállományt, mert állategészségügyi kockázatot hordoz, nem elsősorban önmagára, hanem a jogkövető magatartás következtében megszületett és felnőtt lóállományra és rontja a jogkövető magatartást tanúsítók piaci érvényesülését. Ebből eredően is részt kell vállalni az állattenyésztési törvény módosítási munkáiban, különös tekintettel az apaállat-használat szabályaira.

A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége tagja a Magyar Állattenyésztők Szövetségének és ebben a szervezetben hatékonyan akar jelen lenni. Formálni akarja a Magyar Állattenyésztők Szövetségét a maga előnyére, de nem a szövetség, és nem a többi faji szövetség hátrányára. Így aztán nem kétséges, hogy a többi faji szövetségnek is korrekt partnerei kívánunk lenni.

Lehet a sort folytatni a kamarákkal, a tenyésztési hatósággal, a főhatósággal. Én személy szerint jól ismerem a szolgálati út fontosságát, annak betartásának szükségességét, ebben a minőségemben is betartani szándékozom, de nem hagyhatom figyelmen kívül a Szövetség érdekeit. A működéséhez szükséges életteret akár ki is kell harcolnom.

Szeretnék együttműködést kiépíteni az oktatási-kutatási intézményekkel, mert arra a szellemi kapacitásra, ami itt létezik, az ágazatnak, a tenyésztőknek szüksége van. Bizonyos pályázati források megszerzéséhez elengedhetetlennek vélem más országok tenyésztő szövetségével a szoros együttműködést.

A teljes interjú a Lovas Nemzet októberi számában olvasható.

Fatal error: Call to undefined function upm_save() in /var/www/clients/client10/web18/web/wp-content/themes/adsimple/single.php on line 14