„Tata most egy kis Newmarket, melyen a reggeli órákban nagy élénkség és tevékenység uralkodik, egy helyen sincs annyi versenyló összpontosítva, mint itt e helyről sok jeles és jó lovat vélünk… kijőve látni.” (Vadász és Versenylap 1882)

Az 1860-as években Káposztásmegyeren, Gödön és Tatán működtek tréningtelepek, valamint az egyes futtatók birtokain, így például Keszthelyen és Oroszváron lehetett felkészíteni a lovakat a versenyekre. A tatai tréningpálya kedvező földrajzi fekvése, Bécs és Pest között, a tréningpálya súlyát jelentősen megnövelte a többi pályával szemben. Bécs és Pest versenyei között időben félúton a tóparti pályán lehetett felkészíteni az új futamokra a lovakat. A város vonzotta a versenyanyagot annál is inkább, mert felismerték, hogy a rendszeres és szakszerű idomítás a lovak javára válik.

Tatán korszerű, jól öntözött homok- és gyeppályák álltak a tréningező lovak és lovasaik rendelkezésére. Az Esterházy istállókat – a ménest és a versenylovakat – Remeteségpusztán helyezték el. A városban további modern, gondozott magán- és béristállók álltak rendelkezésre, amelyek 160-200 ló elhelyezésére voltak alkalmasak. Az istállók az Esterházyak tulajdonát képezték. Éppen ezért a bérleti díjakból befolyt jövedelem is az Esterházyakat illette. Az idomítómunka elsősorban a tóvárosi területen folyt. A pályákat mindenki használhatta, aki a szigorú pályarendet, a tisztasági és egészségügyi előírásokat betartotta.

Tatán a legnagyobb istállót Esterházy Miklós József (1839–1897) tartotta fenn. Az 1860-as években az ifjú gróf meghívására egy egész angol trénerkolónia érkezett a szigetországból Tatára. Ettől kezdve az istállótulajdonosok lovaik mellé már híres angol trénereket szerződtethettek. A tatai istállókban pedig kiváló angol szakemberek készítették fel a versenyekre a lovakat.

Marton Melinda

A teljes cikk a Lovas Nemzet novemberi számában olvasható.

Fatal error: Call to undefined function upm_save() in /var/www/clients/client10/web18/web/wp-content/themes/adsimple/single.php on line 14