Mindenki történelmet ír, aki ma lovas ügyekkel foglalkozik – véli Horváth László, a Nemzeti Lovas Stratégia elkészítésére és végrehajtásának koordinálására kinevezett miniszterelnöki megbízott, aki a Nyeregszemle mindhárom napját Ópusztaszeren
töltötte.

Horváth László társadalmi munkában látja el a miniszterelnöki megbízotti munkát, de az ügy melletti elkötelezettségét szemléltetve azt mondja: akár fizetne is, hogy csinálhassa. Amikor azt kérdezem tőle: mit jelent számára a ló, nemes egyszerűséggel így foglalja össze: mindent.

Majd megosztja velem a Horváth-család breviáriumának egyik történetét:
– Nagyapám 1945-ben meglépett az alakulatától, és a kőszegi erdőben bujdosott. Itt talált
rá repesszel a szügyében egy német tiszti lóra, amely ettől kezdve bujdosótársa lett. Miután hazavitte, évekig rejtegette, hiszen az ötvenes években tilos volt hátaslovat tartani. Végül elvitték bujdosótársát, amit nagyapám soha nem hevert ki. Én magam – a Sopron a melletti határsávban felnőve – Gazsi bácsi jóvoltából szereztem az első lovas élményeimet. Abban a megtiszteltetésben volt ugyanis részem, hogy esténként a kocsitól a jászolig szőrén mehettem a hazatérő lovakkal.

40 éves elmúlt Horváth László, amikor visszatalált a meghatározó gyermekkori élményhez. Mert úgy érezte, tartozik ezzel talán a nagyapjának, talán önmagának, megtanult lovagolni. Ma már két saját lova is van: a Csete névre hallgató shágya arab, és egy kisbéri félvér némi angol telivér vérrel, ő Bonbon.

– Vajon honnan táplálkozik az ember vonzalma a lóhoz?

– Minden gyerekeknél van egy kiolthatatlan vonzódás, ami felnőtt korra távolságtartással
párosul. Ez abból adódik, hogy a ló sok ember számára ismeretlen világ, az ismeretlentől
pedig félünk. Komoly motiváció ennek leküzdésében az a rengeteg pozitív tartalom, amit
összekapcsolunk a lóval, mint például a szépség, lendület, harmónia, szabadság… Nem
véletlen, hogy a strandpapucsot és életbiztosítást is lóval akarnak eladni.

– Ugyanakkor a modern kor emberének életformájába nem túl könnyű beilleszteni ezt a
meglehetősen időigényes sportot.

– A mai ember jellemzően az eszközök és technikák bűvöletében él. Nem a lénnyel akar
kapcsolatot teremteni, hanem az eszközeiben bízik, és így nem kerül közelebb a lóhoz sem.
Sokan mennek el úgy a lovardába, hogy nincs idejük elmélyülni és lelassulni, ráülnek a
felnyergelt lóra, és gyerünk! Éppen ezért vallom, hogy valahol ott kellene ezt kezdeni –
ahogy a nemzeti lovaskultúra oktatásban tervezzük is – hogy előbb nézegetem, kapcsolatba kerülök vele, majd megtanulom megtisztítani, felszerszámozni… Így megmarad a vonzódás, és eloszlik a félelem a több száz kilós, önálló akarattal rendelkező élőlénnyel szemben, mert bepillantást nyerek abba, hogy hogyan is működik ez a világ.

– Ön már látja?

– Ez a fokozat sajnos az én életemből is kimaradt. Az ismerőseim azt szokták mondani:
biztos jól kikapcsol a lovaglás! Pedig éppen az ellenkezőjéről van szó: nem ki-, hanem
bekapcsolódni kell. Én erre tudatosan figyelek: a ló közelében lelassulok, ellazulok, mert
már tudom: ha feszült vagyok, nem fog menni. A másik titok annak tudatosítása, hogy ez
a kapcsolat nem csak rólam szól: „le kell tenni” magamat a karám mellett. A lovaglás egy
ellazult, de koncentrált állapot, amit ezoterikusan akár meditációnak is nevezhetünk.

– A ló tehát elsősorban érzelmi kérdés?

– A ló elsősorban szellemi kérdés. Saját magamhoz visz közelebb. Ezt látom Kassai Lajos
barátomnál is, akihez igyekszem minél gyakrabban eljutni Kaposmérőre. Sokkal többről van szó, mint sport, vagy testmozgás! És nincs mese: a Nyeregszemle is egy szellemi ügy! Azt mondja az embernek: Hé, barátom! Jó lenne, ha végre felébrednél ebből a kábulatból, mert el kellene kezdeni dolgozni magadon és a környezeteden! Az a tanárom jut erről eszembe, aki azt mondta: én rengeteget tudok beszélni arról, hogy milyen kirándulni, de higgyék el, hogy a térképnézegetésből még nem tapasztalják meg az igazi élményt! A Nyeregszemle azokat hozza össze, akik szellemi értelemben sem térképet akarnak nézegetni a kirándulás helyett.

lejegyezte: Tóth Tímea

Rádió Interjú Horváth Lászlóval itt: http://orientpress.hu/radio-3-0-4967

Fatal error: Call to undefined function upm_save() in /var/www/clients/client10/web18/web/wp-content/themes/adsimple/single.php on line 14