Telefonon napi kapcsolatot tart a IV. Béla Emléktúra csapatával dr. Tuska Enikő, a zágrábi magyar nagykövetség konzulja. Egyrészt klasszikus konzuli segítséget nyújt a túra résztvevőinek – megkönnyítve például az olyan adminisztratív teendőket, mint a határátlépés során elvárt állategészségügyi elvárások – másrészt viszont magánemberként is őszinte érdeklődéssel figyeli a vállalás sikerét.

– Hogyan szerzett tudomást a IV. Béla Emléktúráról?

– A külügyminisztérium értesített bennünket arról, hogy augusztus 20-án, Ópusztaszerről indul lóháton Trogirba a csapat. Felvettük a kapcsolatot közvetlenül a szervezőkkel, és örömmel ajánlottuk fel segítségünket. Igazi kuriózum ez a túra, és a két lovas teljesítménye őszinte elismerést vált ki Horvátországban is. Errefelé is népszerű és elismert a lovas sport, de mindenki meglepődik az emléktúra részleteit hallva. Ez a teljesítmény kilométerben és időben is messze túlmutat azon, ami Horvátországban jellemző. Éppen ezért a helyi lovas szövetség részéről nagy elismerés övezi, a hatóságoktól pedig a legnagyobb támogatást és segítőkészséget tapasztaljuk. A rendőrség segíti az út biztosítását, és folyamatosan szolgáltatja számunkra is az információkat, de a legteljesebb segítséget nyújtja az állatorvosi hatóság, a mezőgazdasági minisztérium, és valamennyi érintett. Amennyire én tudom, eddig teljesen problémamentes volt az út. Őszintén kívánom, hogy ez maradjon is így.

– Milyen személyes benyomásokat szerzett a találkozáskor?

– Zágrábban volt szerencsém találkozni a csapattal, ahol tudomásom szerint 1987 óta nem járt lovas csoport. A hivatalos fogadtatás a katedrális előtt, a helyi magyarság képviselőivel közösen – pálinkával és friss fonott kaláccsal – történt, majd másnap este egy informális vacsorán fogadtam Solymosi Bertoldot, Zerinváry Szilárdot, és kísérőiket: Bujdosó Lillát és Csuti Pétert. Én magam nem vagyok lovas ember, de a legnagyobb elismeréssel tudok nyilatkozni mindannyiukról. Tiszteletreméltó, hogy ilyen módon ápolják IV. Béla emlékét. Horvátországban főleg a mintegy 200 fős spliti magyarság ápolja IV. Béla király, és lánya, Szent Margit kultuszát.

– Egy nagyon gyakorlatias és hasznos ajándékot kaptak Öntől a lovasok: az aknamezők pontos térképét. Mennyiben van aktualitása ennek a problémának ma Horvátországban?

– Tény, hogy Horvátországban a délszláv háború miatt a mai napig találhatók még aknamezők, de ez ma már nem jelent akut problémát. A horvát hatóságok a közelmúltban létrehoztak egy úgynevezett aknamentesítési központot. A magyar nagykövetség kapcsolatban áll velük, és megkeresésemre készségesen segítettek. Az igazgató személyesen keresett fel, elhozta a térképeket, és szóban is adott felvilágosítást. Tudni kell, hogy ezek az aknamezők jól ki vannak táblázva, és a táblákat érdemes komolyan venni. Az aknamezők felszámolásához különböző uniós forrásokat próbálnak igénybe venni. Érdeklődésemre a központ igazgatója elmondta, hogy idén két halálos baleset történt, mindkettő Eszék környékén. Az érintett területekről a térképeket átadtuk a lovasoknak, hogy ez alapján tudják tervezni az útvonalat. A zágrábi magyar nagykövetség honlapján egyébként bárki megtekintheti ezeket.

Forrás: Nyeregszemle.hu

Fatal error: Call to undefined function upm_save() in /var/www/clients/client10/web18/web/wp-content/themes/adsimple/single.php on line 14