Rangos meghívott szakemberek társaságában ünnepelték a legidősebb magyarországi telivérménes alapítását Dióspusztán. Az egykori ménesvezetők képviseletében Váczi Ernő mondott megemlékező köszöntőt, majd Bérci Balázsa Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok ügyvezető igazgatója adott tájékoztatást a ménes tervezett jövőjéről, a felújításokról, a fejlesztésekről és a Kincsem Nemzeti Lovasprogram azonos célú együttműködéséről. Az esemény kapcsán vésett sziklatömböt avattak és emlékfát ültettek a múltat értékelő, jövőben hívő, jelen képviselői.

  Elkötelezett szakmai, baráti körben a helyszínen emlékezünk a magyar telivértenyésztés egy sajátos sikertörténetére, s fával, sziklával, szóhagyománnyal emléket állítunk egy évszázad mozaikokból szilárdított, jövőreményű emberi akaratnak, mely az egykori Diós-völgyben fogant lángjával átívelte az ezredfordulót, s lobogva mutatja a további utat.

Pallérozott szakemberek kitűnő érzékkel párosították, pároztatták itt a telivéreket. Korszerű metodikával nevelték a yearlingeket, s regisztrált eredményességgel futtatták a versenylovakat. Mindezt nemzedékeken át, töretlen hittel, szél alatt vagy szél ellenében, napsütésben vagy zivatarban egyaránt. Elismerés illeti az alapító Jaross Sándortól, a válságmenedzselő Halász Bélán át, napjaink ménesvezetőikig valamennyi szakembert, tenyésztésszervezőt, állatorvost, ménesmestert, és a kétkézi lovászok több-százas tömegét. Állhatatos munkájuk nyomán születtek, szaporodtak a versenypályák sikeres telivérei, a nemzetközi győztesek. Sokasodtak a Derby-nyerők tucatjai, Tempótól, Imin, Nem igazon át Sir Khanig – a mindmáig legidősebb, legsikeresebb magyar ménesben, Dióspusztán.

Egykori jelmondatunk szellemében – nem lopunk, nem hazudunk, s feltétlen hűséggel szolgáljuk a kenyéradót – Roskoványi Tamással magam is szolgáltam Dióspusztát. A számos diósi között most is köszönettel emlékezem a napi huszonnégy-órázó Lipták Imre ménesmesterre, a szakmakezdőből professzorrá érett dr. Hecker Walterre, az egykori ifjonti délcegséggel törzsméneket elővezető, s országos szaktekintéllyé váló Hajba Nándorra. Történetalkotó hitük, munkájuk értelme – a százados platánok tavaszi rügypattanásához hasonlóan – rendre újrasarjad Dióspuszta éltetőjeként.

S most a százados emlékezés méltóságával, az emlékavatás történelmi tudatával hirdessünk újabb reménységet a ménes vezetésének – egykori diósi principálisunk, dr. Antunovits Dániel intelmével, mely szerint: Szakmánk legfőbb titulusa a Ménesvezető.

Dióspuszta, 2012. november 30.

Hollósy Katalin

Fotók (Ernst József)

Forrás: FogathajtoHirek.hu

Fatal error: Call to undefined function upm_save() in /var/www/clients/client10/web18/web/wp-content/themes/adsimple/single.php on line 14