Délelőtt még félő volt, hogy eszkalálódik a kedden Maisons-Laffitte-ban kezdődött sztrájk (ami az 1878-ban alapított versenypálya esetleges bezárása miatt kezdődött), ám a tárgyalások tovább folytak a versenyszervező és a lovas-szakszervezetek között, így a versenynapot mégis meg tudták tartani. Az őszi szezon utolsó európai Group I-es versenyében – egy 2000 méteres kétéveseknek kiírt futamban – Soumillon a papíron második esélynek számító Prince Gibraltar-t vitte, akivel az utolsó pozícióból fordult a célegyenesre. (Most pedig nézzék meg a videót, és csak azután olvassanak tovább: ne mi lőjük le a poént.)

http://www.youtube.com/watch?v=w13iv4d8PAU

Ugyan előfordul, hogy egy-egy lovat a többiektől eltérő íven – akár a túloldalon – visz a lovas, ám ez a mozzanat annyira tudatosnak tűnt, hogy itt másról lehetett szó. Az utolsó helyről ugyanis gyakorlatilag észrevétlenül tudott átsurranni a túloldalra. Második esély volt, feltehetően figyelték a többiek mikor érkezik meg rájuk. Ám a többi lovas ilyenkor hová néz? Jellemzően maga mögé. Hol van? Jön már? Nem jön? Akkor jól van. Egy 60 km/h sebességgel robogó telivér hátán a csőlátás miatt ugyanis csak akkor lehet észrevenni, ha valaki tőlük jó 30 méterre a túloldalon jön, ha direkt odanéznek (mint az úszásban a surranópályának is nevezett külső, 1-es és 8-as pályák, amit nem látnak a 4-esen és 5-ösön a legjobb idővel döntőbe került esélyesek).

Soumillon a túloldalra futva bevállalt jó 20-30 méter plusz távot, ám így lova saját ritmusban, a többiektől nem zavartatva mehetett, és ami a lényeg: a többi lovasnak esélyt sem hagyott rá, hogy lereagálják. Ők meg jót versenyeztek a belső korlát mellett. Lehet, nem is tudták, hogy csak a második helyért.

Mi azért is véljük teljesen tudatosnak ezt a húzást, mert látni lehetett, hogy Soumillon nem csak arra ügyelt, hogy utolsó pozícióból érjen a célegyenesre, de nagyon figyelt arra is, hogy kívül legyen, és ne a belső korlát mellől kelljen indítania, ahol “mellé maradva” bárki bezavarhatott volna. Lehetséges, hogy jobbnak ítélte a külső pályaív állapotát, és végül is az segítette győzelemhez. Ez esetben viszont Christophe (vagy a ló őt erre utasító trénere) komoly leckét adott a többieknek, hiszen egyedül ő látta meg, hogy kívül annyival jobb a pálya állapota, hogy belefér az utolsó helyre maradni, majd még 20-30 méterrel többet is futni a többieknél. Akár így, akár úgy volt, megkockáztatjuk, hogy Overdose egykori lovasa ebben a versenyben minden idők egyik legokosabb lovaglását mutatta be.

Forrás: PannoniaOverdose.hu

Fatal error: Call to undefined function upm_save() in /var/www/clients/client10/web18/web/wp-content/themes/adsimple/single.php on line 14