A Kr.e. II.sz. kezdetétől a világkereskedelem legnagyobb volumenű forgalma a Selyemúton bonyolódott. A Kínából származó luxuskelmék, illatszerek és fűszerek útvonala rendkívül szélsőséges éghajlatú lokális sivatagokon vezetett keresztül, a Gobitól- a Karakum sivatagig. A tikkasztó nyári hőség és vízhiány, a rendkívüli évi hőingás (+40 °C nyáron / -40 °C télen) és a végtelen homoktengerek akadályai következtében a lovakat nem lehetett felhasználni sem lovaglásra, sem hintók, szekerek vontatására. Közép- és Belső-Ázsia lovasai így átültek a baktriai tevék nyergébe. A sztyeppei lovas népek (török népek, mongolok) szeme fénye továbbra is a ló maradt – de a Selyemút mesés gazdagságát a baktriai tevék teremtették számukra.

A baktriai teve (Camelus bactrianus)

A különlegesen szívós, páros ujjú patások ősei a történelmi idők előtt érkeztek Észak-Amerikából. Háziasításukra a Kr.e. III. évezredben került sor Baktriában (a modern Türkmenisztántól Afganisztánig húzódó sivatagos hegyvidéki terület). A Camelus bactrianus a vad kétpúpú tevétől (Camelus ferus) és az egypúpú tevétől (Camelus dromedarius) is különálló faj. Keveredéseikből születhetnek ugyan utódok, de a steril második generációt nem követheti harmadik. A háziasított kétpúpú tevék szívóssága, alkalmazkodó készsége egészen egyedülálló. Elviselik az ázsiai sivatagok +40 °C feletti nyári hőségét és -40 °C alatti metsző téli hidegét egyaránt. (Erre a lovak és az egypúpú tevék is képtelenek.) Nyáron csupaszra vedlenek, míg téli bundájuk a szibériai barnamedvékével vetekedik.

Bővebben a Lovas Nemzet januári számában olvashat.

A különleges ázsiai utazásokról a lovasnemzet@lovasnemzet.hu email címen kérhet bővebb tájékoztatást.

Fatal error: Call to undefined function upm_save() in /var/www/clients/client10/web18/web/wp-content/themes/adsimple/single.php on line 14