Azt hiszem, sokan álmodozunk egy ilyen kapcsolatról. Amikor egy heves, indulattal teli megismerkedést mégis az a megérzés követ, hogy „kell nekem”. Amikor aztán eldöntjük, hogy egymáshoz tartozunk, és összecsiszolódunk. Amikor hibázunk, de megbocsátják. Amikor számtalan kalandot élünk át egymással az évtizedek alatt. Amikor békében, félmozdulatokból értve egymást, megöregszünk egymás mellett. Amikor leélhetünk egy jól megélt közös életet, ami még a reméltnél is hosszabb időn át, egészségben adatik meg számunkra, és ezért mérhetetlenül
hálásak vagyunk. Amikor tudjuk, gazdagok vagyunk, mert közös élményeink hosszú sorára emlékezhetünk. (…)

Lejegyezte: Vajda Boglárka

Cikk: Lovas Nemzet, 2015. január

Fatal error: Call to undefined function upm_save() in /var/www/clients/client10/web18/web/wp-content/themes/adsimple/single.php on line 14