Egy német hajtó hölgy, aki még csak az idén kezdett versenyezni, de máris mindent megnyert

A magyar fogathajtók ki vannak éhezve a győzelemre. 2009-ben az egész fogathajtás újkori törénelmében, először fordult elő, hogy a Kecskeméten azaz hazai pályán rendezett világbajnokságunkon nem szereztünk aranyérmet. 2011-ban azaz pár hete Conty-ban pedig 16 éves mélypontra került, minden magyar lovassportág legsikeresebbike, a kettesfogathajtás. Legutóbb 1995-ben fordult elő, hogy nem szereztünk érmet. Mindeközben Hollandia egyeduralkodó lett és az utóbbi években minden csapatversenyt megnyert. Az állóvizet azonban egy 23 éves, 4 éve még csak lovászként dolgozó hölgy igen alaposan felkavarta az idei francia világbajnokságon. A fogathajtó világ a szó szoros értelmében jelenleg Carola Diener lábai előtt hever, ő pedig csak mosolyogva néz le rájuk.

Minden kezdet nehéz! Vagy mégsem?

– Ifj. Bozsik József: Először is engedd meg, hogy öszintén gratuláljak! Ha egy szóban kellene megfogalmaznod, akkor mit jelent számodra a világbajnoki aranyérem?

– Carola Diener: Hihetetlen. Egyszerűen még most is furcsának tűnik, hogy én nyertem. (és valóban látszik az arcán, hogy igazat mond)

– B.J.: Ezek szerint nem is számítottál rá, hogy világbajnok leszel?

– C.D.: Abszolút nem!

– B.J.: Pedig a Risenbecki győzelem után, már egyértelmű esélyesként tartottak számon.

– C.D.: Az a győzelem valóban nagyszerű volt, ám a világ legjobb négy-öt hajtója nem volt ott. És tudtam, például, hogy Beat Schenk folyamatosan 36 hibapont körüli díjhajtást produkál, én pedig soha nem hajtottam még 40 hibapont alatt.

– B.J.: Conty díjhajtás: 35.58 hp! A könnyed elegancia sugárzott rólad az egész vb alatt, nehéz volt eljutni ide?

– C.D.:  Nem túl sok versenyen indultam eddig életemben. Tavaly pónikkal kezdtem a versenyzést, majd idén átültem a nagy kettesek mezőnyébe. Nehéz lett volna…hmmm, talán annyiban, hogy most nem mehettünk minden este bulizni, hanem azt kellett mondanom, hogy most készülni kell a holnapra. (nevet, mosolyog)

– B.J.: A lovas világban az a hír járja, hogy te profi díjlovas vagy és rendszeresen lovagolod a lovakat. Igaz ez?

– C.D.: Nem vagyok se profi lovas, pláne nem díjlovas. Amatőr szinten lovagolok és ami igaz az igaz, hogy a fogatlovainkra is néha fel szoktam ülni.

– B.J.: A lovaid tulajdonosa Christoph Sandmann négyesfogathajtó, háromszoros csapat világbajnok, egyéni ezüst és bronzérmes hajtó. Hogyan kezdődött az együttműködés?

– C.D.: 2007-ben kezdtem el dolgozni a Sandmann istállóban, és pont abban az időben került az istállóba Gento és Joy a két holland KWPN, melyekkel világbajnok lettem.

– B.J.: Négy év alatt készítetted fel a fogatot. Mi a dolgod az istállóban? Mennyi időt töltessz a lovakkal?

– C.D.: Jóformán minden! A kiképzéstől, a lovaszkodáson át, az egyes-, kettes-, négyesfogat edzésén keresztül minden. Hogy ez mennyi idő? Heti hét nap, napi 24 óra. (megint nevet, mosolyog, őszintén, könnyedén, mint ahogyan hajtani szokott)

– B.J.: Akkor bizony nem sok szabadidő jut a magánéletre, el kell keserítsem a magyar férfi rajongókat?

– C.D.: A magánélet az más. Te is nagyon jól tudod, milyen nehéz így fent tartani egy kapcsolatot.

– B.J.: Barátod azért van?

– C.D.: Magánéletről nem szívesen nyilatkozom, de igen van. (továbbra is mosoly és mostmár kislányos pirulás)

– B.J.: Szakmabeli? Elnézést, de a lelkemre kötötték a magyar férfi rajongóid, hogy kérdezzem meg!

– C.D.: Akkor ezt csak nekik árulom el, mert erről még sohasem nyiltakoztam még, igen egy fogathajtóról van szó.

– B.J.: Híres? Német?

– C.D.: Igen német és az egyik szakágban a jelenlegi világbajnoki címvédő még körülbelül két hétig, de többet már nem árulok el.

Egy sztár, sztárallűrők nélkül

– B.J.: Hogyan kezelnek otthon? Sztárnak számítassz a lovassportban?

– C.D.: Ez nagyon furcsa nekem, de igen. (Ebben a pillanatban egy idős hölgy lép az asztalhoz az étteremben és gratulál a világbajnoknak)

– B.J.: Ez nem is csoda, hiszen a német válogatott híres volt arról, hogy soha nem került még női hajtó a válogatottba, sőt most hirtelen nem is emlékszem mikor volt utoljára német világbajnoka a kettesfogatoknak?

– C.D.: Ez érdekes felvetés, de igaz. Sőt én sem emlékszem ki volt a legutóbbi német egyéni világbajnok! (síri csend és rádöbbenünk, hogy klasszikus értelemben, bármily hihetetlen, de ő az első egyéni német világbajnok, hiszen 1985-ben még az NSZK idejében nyert először és utoljára Ekkert Meinecke)

– B.J.: Segített valaki feldolgozni ezt a nagy nyomást ami most rád nehezedik?

– C.D.: Szenzációs csapatom van, és nálunk állandó a jókedv. A díjhajtásban például édesanyám, míg az akadályhajtásban a fotósom, barátnőm, pszichológosum és egyszerűen a mindenesem Ilka a segítőm.

– B.J.: Dolgozik a német csapat mellett pszichológus?

– C.D.: Kentucky-ban a világjátékokon ott volt egy szakember aki mentálisan segítette a csapatot, de a mostani VB-n nem. A csapatot ezúttal egy physiotherapeuta segítette, aki a lovak és a hajtók masszázsával is foglalkozott. Minden esetben a szövetségi kapitány és a szövetségi edző segíti továbbá a munkánkat.

A jövő útjai kifürkészhetetlenek

– B.J.: Mit válaszolná, ha azt mondanák, hogy holnaptól indulj egy négyesfogattal?

– C.D.: (mosoly, majd egy gyors válasz) Azonnal igent mondanék, (kis gondolkodás) de azért az Exell Boyd most nagyon erős. (és megint jön a szokásos mosoly)

– B.J.: A kettesfogathajtás amatőr sportnak, a négyest a Formula-1-nek tartják számon, te hogyan gondolod? Melyik a legnehezebb szakág?

– C.D.: Az egyesfogathajtás a legnehezebb mindközül. A mai követelményeknek megfelelő, egy azaz egy lovat találni, ami mindhárom versenyszámban kimagasló, nehezebb, mint 3 vagy 5 lóból cserélgetéssel jó fogatot építeni.

– B.J.: Jövőre akkor egyesfogat?

– C.D.: Az is lehet, de úgy érzem jövőre a póni kategóriában fogok újra versenyezni.

– B.J.: A Sandmann istállóban pontosan mennyi lóval foglalkozol?

– C.D.: Körülbelül 12-16 ló és néhány póni van az istállóban. A lovak holland KWPN fajtájúak, és a négyesbe hátul megy egy francia ügető.

– B.J.: Honnan a pónik szeretete?

– C.D.: Édesanyám, akinek nagyon sokat köszönhetek, ő tart pónikat, velük nőttem fel és velük szeretek a legjobban dolgozni.

– B.J.: Sajnos hazánkban még csak most kezd meghonosodni a profi póni fogathajtás. Apropó, jártál már Magyarországon? Figyelemmel kíséred a magyar fogatokat?

– C.D.: Nem, sajnos még nem jártam Magyarországon és bevallom egy magyar hajtót sem néztem meg a világbajnokságon.

– B.J.: Ki a legjobb fogathajtó szerinted a világon? Bár kétségkívül idén egyedül neked akasztottak vb aranyérmet a nyakadba.

– C.D.: Számomra mást jelent, hogy ki a világ legjobb edzője, és ki a világ legjobb versenyzője. Mindkettő fontos, de most nem szeretnék neveket mondani.

A sikerhez három dolog kell: 1. gyakorlás 2. gyakorlás 3. gyakorlás

– B.J.: Melyik számot gyakorolod a legöbbet?

– C.D.: Egyértelműen a díjhajtás elemeit.

– B.J.: Klasszikus módon, azaz napi egy, másfél óra terepen és egy kicsit a pályán?

– C.D.: Pontosan, ahogy a Bozsik Team is. Először kimegyek egy kicsit terepre, aztán egy kis pálya gyakorlás, majd lejártatom őket. Soha nem hajtok egy lovat többet, mint másfél óra.

– B.J.: Bár bevallom tudom a választ, hiszen hasonlóak a kiképzési elveink, de azért tőled is lássák a hazai fogathajtók, hogy mennyit gyakorolsz a maratonra és az akadályhajtásra?

– C.D.: Elenyésző mértékben, szinte csak és kizárólag versenyszezonban, 2-3 szor a verseny előtt gyakorlok.

– B.J.: Híressé vált, hogy a világbajnokságon a díjhajtás előtt a német szövetségi edzővel együtt megcseréltétek a lovakat. Az eredményt mindenki tudja, de a döntés lényegét nem. Kifejtenéd ezt nekünk?

– C.D.: Valóban, Joy és Gento versenyen mindig fordítva mentek, de nálunk azaz elv, hogy mindegyik lónak mindegyik pontján kell  mennie a fogatnak. Őket is hajtottam fordítva, de csak edzésen és ott Conty-ban figyeltünk fel rá, hogy milyen jól is mennek így. Rövid tanakodás után egy gyors, közös döntés volt az edzővel.

– B.J.: Az idei négyesfogathajtó Európa Bajnokságon mindenki azt várta, hogy jön Sandmann a világbajnok lovakkal és megszorongatja Chardont és Exellt, ezzel szemben kissé csalódás keltet a díjhajtó program. Mi lehet ennek az oka?

– C.D.: Kevesen tudják, de a világbajnokságon jól szerepelő lovainkat hazavittük Németországba pihenni és csak Joy ment végül az EB-n. A lovak öröme és testi épsége fontosabb nekünk, mint egy érem.

– B.J.: Carola Diener beceneve Caro, sört ivott kólával keverve egy korsóval, spaggetit evett és 3 órán át beszélgettünk Ilka Zimmermann segédhajtó jelenlétében. Egy élmény volt, köszönöm.

Ifj. Bozsik József

Fatal error: Call to undefined function upm_save() in /var/www/clients/client10/web18/web/wp-content/themes/adsimple/single.php on line 14